Santa Maria in Trastevere, Tiberisen túli Mária-templom, Róma: Lampridius róm. történetíró szerint kocsma helyett építették. A 3. sz. elején a ravennai flotta kiszolgált tengerészei, akiknek a közelben nyugdíjas otthonuk volt, kocsmát akartak építeni azon a helyen, ahol ekkor már állt a Szt I. Callistus p. (ur. 217-222) által építtetett kis Szűz Mária-kpna. I. Alexander Severus cs. (ur. 222-235) anyja, aki titokban rokonszervezett a ker-ekkel, megakadályozta a terv megvalósítását. - I. Gyula p. (ur. 337-352) a kis kpna helyén tp-ot emelt, melyet 410: Alarik gótjai leromboltak. 430 k. I. Celesztin p. újra fölépítette. A mai tp. II. Ince p. (ur. 1130-43) idején született meg. - 1625-1825: a ~ „helyettesítette” a Falakon kívüli →Szent Pál-bazilikát, amikor a Tiberis áradása v. járványok miatt a szentévi zarándokok nem tudták megközelíteni Szt Pál sírját (pl. 1700, 1744). A ~nek is van tehát →szent kapuja (ami csak a →négy patriarkális bazilikában van). - A homlokzat 12. sz. mozaikképe (trónoló Madonna II. Ince és III. Jenő [ur. 1145-53] p-val) alatt a 4 gránitoszlopon nyugvó előcsarnok 1702: Carlo Fontana műve; benne I. Callistus, Kornél, I. Gyula p-k szobra. - A 3 hajós ~ főhajóját a mellékhajóktól 21 jón stílusú gránitoszlop választja el, melyek 2. sz. pogány Ízisz-tp. örökségei, itt-ott Ízisznek, Szerapisznak és Arpokratésznek dombormű-maradványaival. A 10. sz., violaszínű márvány főoltárt 4 porfír oszlop tartja, fölötte márványbaldachin, alatta a pápa-ereklyéket (II. Callistus, Kornél, I. Gyula) tartalmazó kripta márványkorlátján a fölírás, „fons olei” arra utal, hogy Kr. e. 38: itt olajforrás tört elő. A jelenséget a Megváltó születésének előjeleként könyvelte el a hagyomány. - A ~ hatalmas mozaikképét 1140: a montecassinói bencések készítették: trónoló Krisztus az Istenanyával. Mária gazdagon hímzett aranyos-gyöngyös bizánci császárnőruhát visel, fején drágaköves korona. Jézus jobbjával átöleli őt, baljában nyitott kv. e szavakkal: „Jöjj, választottam! Rád helyezem trónomat!” Szűz Mária bal kezét áldásra emeli, jobbja kigöngyölített írástekercset tart az Én szavaival: „Bal keze az én fejem alatt, jobbjával átölel engem”. A trón 2 oldalán sztek (jobbról Péter, Kornél, I. Gyula, Kalepodiusz presbiter vt-k, balról I. Callistus p. az evang-os kv-vel, Szt Lőrinc és II. Ince p.); fölöttük a mennyországot jelképező kinyílt sátor lebeg, az Örök Atya kihajló keze Fiának feje fölé koszorút tart; a mozaik alján a mondatszalagon: „Óh, tündöklő Anya! A Te tiszteletedre ragyog isteni fényben ez a királyi szék, amelyen Krisztussal együtt ülsz a századok végéig, az ő jobbjával rádterített méltó aranyruhában.” A fölírás alatt a középen álló Isten Bárányához vonul 12 bárány Jeruzsálemből és Betlehemből (zsidó és pogány származású ker-ek jelképei). A mozaikkép külső diadalívén kereszt, mellette Alfa és Omega betűk, 7 gyertyatartó (Jel 5,1) és a 4 evangélista jelképe. A diadalív 2 végén Izaiás és Jeremiás, írástekercseiken Krisztus születésére és szenvedésére vonatkozó jövendöléseik. - A jobb mellékhajó 1. kpnájának 14. sz-i Madonna-képe előtt a hagyomány szerint Római Szt Franciska sokat imádkozott. A 3. kpna fából faragott feszülete ismeretlen 15. sz. művész, a Fájdalmas Anya Bernini alkotása. Az ősker. vt-k szenvedéseit idézik a ~ jobb oldalkapuja melletti rácsos falfülkében elhelyezett fekete márványgolyók és róm. sulykok, melyeket a fogoly ker-ek lábára láncoltak. - 1624 óta a ~ben tisztelik az ún. „Capa utcai Madonna” kegyképet, melyet a nevezett utca szőlőskertjében találtak; vsz. Raffaello tanítványának, Pierino del Vagának a műve (1540). - A ~ben van a legősibb Mária-kegykép, a Madonna della Clemenza (Kegyelem Madonnája) 8. sz. misztikus alkotása. A fára festett, gyöngyös ruhájú bizánci csnőnek öltözött Istenanya párnás trónját 2 angyal támogatja, ölében a komoly arcú Gyermek Jézus. A kpna aranyozott stukkókkal ékesített mennyezetén a Mária életéből vett jeleneteket és a trienti zsinat 2 tört. falfreskóját Pasquale Cati da Jesi (1550-1620) festette. - A sekrestyébe vezető előcsarnokban Augustus cs. (ur. Kr. e. 31-Kr. u. 14) korából való róm. márványképek és Bernini terrakottás domborműve, az Utolsó Ítélet láthatók. **

Tóth 1988:312.